A női test rejtelmei – 1. rész

Ahhoz, hogy a szex valódi élmény lehessen számodra, a saját testedet kell mindennél jobban ismerned. Cikkünkben most eléd tárjuk a női test rejtelmeit. Olvass csak tovább…

Miért jó, ha ismered a tested?

A szex is csak akkor jó, ha nem a sötétben tapogatózol. Tudnod kell, hogy mi hoz lázba, mi az, ami nem. A szexen kívül természetesen millió dolog van, amiért jó, ha a tested minden négyzetcentiméterét ismered… 

• Nem ér váratlanul a kérdés, ha a nemi betegségekről van szó.
• Tudni fogod, hogy miért fontos egy nő számára, hogy sokat foglalkozzon a testével, eljárjon szűrővizsgálatokra.
• Azt is tudni fogod, hogy mi történik veled, amikor várandós leszel.
• Tudod majd, hogy miért fontos, hogy fogalmad legyen a fogamzásgátlásról.

Nemi jellegek

Az ember az élőlények magasabb rendű csoportjába tartozik, köztük hím- és nőnemű egyedeket találunk, az ember esetében férfiakat és nőket, akiket a nemi szerveik különböztetnek meg egymástól, azaz az elsődleges nemi jellegük. A másodlagos nemi jelleg szemmel jól látható különbségeket rejt. Ilyen a csont- és izomrendszer, amely a nőknél finomabb vonalú, a csípő kissé szélesebb, a váll nem olyan hangsúlyos. A nők bőre alatt vastagabb zsírpárnák vannak, ezek miatt a formák kerekebbek, a mellek is nagyobbak. Másodlagos nemi jellegnek számít a hangunk különbözősége is: a nőknek magasabb a hangjuk. Ugyanígy a szőrzetünk is különbözik, míg a férfiak egész testén nőhet, a nőknél inkább a hónalj és a szeméremdomb területén jellemző. 

A női test az élet forrása

Őrületes dolog belegondolni, hogy a tested alkalmas arra, hogy benne kifejlődjön egy teljes kis emberke és megszülessen. 

A női nemi szerveket két csoportra oszthatjuk. Megkülönböztetünk belső és külső nemi szerveket.

• A külső nemi szervek: nagyajkak, kisajkak és csikló (azaz klitorisz).
• A belső nemi szervek: ezek a hüvely, a méh, a petefészkek és a petevezetékek.

1. A hüvely, azaz a vagina

A hüvelynyílás folytatása, azaz ez a legalsó szakasz a nemi szervek térképén. Izmos, rugalmas csatorna, amely változó hosszúságú, de nagyjából 7-9 cm. Nemi izgalom hatására kitágul. Kötőszövet és simaizmok alkotják, belső falát nyálkahártya fedi. A hüvely felső része a méhnyakhoz kapcsolódik, alsó része nyitott. Az a feladata, hogy a minden hónapban jelentkező menstruációkor a méhből elvezesse a vért, illetve közösüléskor is nagy a szerepe, hiszen a hüvely fogadja be a hímvesszőt, így történhet meg a fogantatás. A hüvelybemenetet egy rugalmas nyálkahártya védi, ez a szűzhártya, ami az első közösülés alkalmával átszakad. A hüvely annyira rugalmas, hogy a születendő baba is átfér rajta, szülés után pedig visszaáll eredeti állapotára. 

2. A méh

Az egyik legfontosabb szervünk. Itt növekszik a kisbaba, hogy a világra jöhessen. Leginkább egy körtéhez hasonlít, a kismedencében helyezkedik el és csak egy van belőle. Több részből áll: méhtestből, méhnyakból és méhszájból. A méhet méhszalagok és a medencefenék izmai tartják, támasztják. 

A méhtest falát simaizmok építik fel, amelyek körkörösen és hosszanti irányban is elhelyezkednek. Nyálkahártya borítja, amely ciklikus változásokon megy keresztül. Egy ciklus általában 28 napig tart, ez alatt készül fel a méh az újabb petesejt befogadására. A méh feladata nagyon összetett: a petesejt otthonra lel benne, hiszen védi, óvja azt a méh. A méhfalba ágyazódva tud elindulni a petesejt a fejlődés útján, míg magzat lesz belőle, akit a méh falához tapadó méhlepény táplál. A várandósság végén a méh izomzatának összehúzódásai segítik világra a magzatot.

• A méhszáj a méh “bejárata“. Nagyon fontos a szerepe van, mert egy nyákcsap zárja le, ez biztosítja, hogy ne jussanak a méhbe kórokozók.
• A méhnyak egy elkeskenyedő rész, amely a méhszájon át a hüvelybe nyílik.

3. A petefészkek

Hormontermelő szervek. Bennük raktározódnak a petesejtek, s a petefészkek termelik a női nemi hormonokat is. A kismedencében helyezkedik el a két petefészek, mégpedig a méh jobb és bal oldalán, a petevezetékek alatt. A még éretlen petesejtek, azaz a tüszők különböző érettségi fokban vannak a petefészkekben. Általában 28 naponként érik meg egy, de akár több tüsző. Amikor egy tüszőből érett petesejt válik, kilökődik, azaz létrejön az ovuláció. A petesejt ezután elindul a petevezetéken a méh felé.

4. A petevezetékek

Majdnem teljesen zárt utat biztosítanak az érett petesejteknek a petefészkek és a méh ürege között. Azért csak majdnem, mert a petefészkek felőli végük részben a szabadon a hasüregbe nyílik. A belső falukat csillószőrös hengerhám borítja, ennek segítségével tud haladni a petesejt.

Kovács-Hain Zsuzsa