A női test rejtelmei – 3. rész

Mi a hüvely pontosan? Mi a szerepe a méhnek és a petefészkeknek? Sok-sok kérdés, amelyre van válaszunk. Íme, itt van minden, amit tudnod kell a belső nemi szervek működéséről és a fontosabb hormonokról. 

Így "működik" a hüvely

A hüvelybemenet a szeméremajkak között helyezkedik el. A hüvelyt egy többrétegű, mirigyes laphám fedi belülről, ami el nem szarusodó réteg, és felépítése a kortól és a hormonháztartástól függ.  

A pubertáskor előtt ez a hám még sima és nem termel sok váladékot. Ám a menzesz jelentkezését megelőzően már előfordulhat, hogy az ösztrogén hatására a váladék mennyisége megnő, és megjelenik a hüvelynyílásban. Szagtalan, fehéres színű folyásról van szó, ami teljesen természetes. Ahogy halad előre a nemi érés, a hüvely nyálkahártyájának redői is kezdenek kialakulni.  A hüvelyváladék pH értéke 4-4,5, ez enyhén savas kémhatást jelent. Tisztán tartja a hüvelyt, véd a kórokozóktól.

A petefészkek és a méh működése szorosan összefügg

A petefészkekben helyezkednek el az ún. tüszők, amelyek egy megfelelő érettségi fokot elérve kilökődnek, és elindulnak a méh irányába a petevezetőkön keresztül. Ez ciklikusan történik minden nő életében: általában 28 naponta érik meg egy (esetleg több) tüszőben lévő petesejt, és általában a ciklus felénél, azaz a 14. nap körül lökődik ki. ezt nevezzük ovulációnak. Ha a petesejt kilökődött, akkor 24 óra áll rendelkezésre a megtermékenyítéshez.

A petefészkeknek két hormonja van, az ösztrogén, azaz a tüszőhormon, és a progeszteron, azaz a sárgatest-hormon. Az ösztrogén szabályozza a méh nyálkahártyájának megvastagodását. Ez azért szükséges, hogy a megtermékenyített petesejtet a méh be tudja fogadni.

A kilökődött petesejt helyén heg képződik, amely sárgatestté alakul. A sárgatest termeli a progeszteron nevű hormont. ez a hormon felelős azért, hogy a megvastagodott méhnyálkahártyán megtapadhasson a petesejt, a terhesség megmaradhasson, illetve azért is felel, hogy a méhlepény kialakuljon. Ha nem történik megtermékenyítés, akkor a sárgatest-hormon termelődése leáll, és leválik a méh nyálkahártyája, minek következtében menstruálsz. 

A méhnyak

Tested belseje és a külvilág közötti átjáró, a méh és a hüvely között helyezkedik el. Nagyon fontos szereplője a reproduktív szervrendszernek, több szempontból is.

• Izmos fala óvja, bent tartja a magzatot a méhben.
• A szülés alatt kitágul, így lehetővé teszi a baba átjutását a méhből a külvilágba. 
• Nyákot termel, ezzel síkossá teszi a hüvelyt, valamint segít a baktériumok ellen védő savas közeg kialakításában.

A nedves nyálkahártya a kórokozóknak olyan csapda, amelynek összetétele folyton változik a menstruációs ciklus során. A benne lévő anyagok elpusztítják a baktériumok és vírusok egy részét.

A méhnyak egy kapu, rajta keresztül jutnak be a méhbe a spermiumok. Ám a méhnyak nemcsak nyitott kapu lehet, hanem zárt is, ugyanis a méhet elzárja a külvilágtól, amikor arra van szükség, például babavárás idején, ugyanígy véd a fertőzésektől is. 

Ha a petesejt megtermékenyül

A méh működése és feladata teljesen más lesz, ha a petesejt megtermékenyül. A megtermékenyült petesejt neve zigóta, és azonnal osztódásnak indul. Az 5-6. napon a méh a legbefogadóbb, hiszen a nyálkahártya kellően vastag, felkészült arra, hogy a szedercsíra megtapadjon benne. Lassan kialakul a méhlepény (placenta) is, amely elkezd HCG hormont termelni. Ezt a hormont mutatja ki a terhességi teszt is. A progeszteron tovább termelődik a sárgatestben, de az ösztrogén-termelés sem áll le, tovább folyik a petefészkekben. Egy idő után annyi változás történik ebben, hogy a méhlepény átveszi a sárgatest-hormon termelését. Ennek a hormonnak a termelődése a várandósság utolsó heteiben csökken, így lehetővé válik a méh izomzatának összehúzódása is. Szüléskor a placenta leválik és távozik, a helyén viszont marad egy seb a méh nyálkahártyáján. Ez hamar regenerálódik, és a méh visszaáll az eredeti állapotába.

Kovács-Hain Zsuzsa