Mire jók a hormonok? – 1. rész

Rengeteg mindenre! Egész szervezetünk működését befolyásolják: betegségekért felelősek, de meg is gyógyíthat, ha hormonháztartásunk egyensúlya nem borul fel. Rendkívüli fontosságú, hogy ezt az egyensúlyt megőrizzük. Erre bevethetők a fogamzásgátló tabletták is, amelyeknek fő célja természetesen az, hogy megelőzzék a nem kívánt terhességet. Mivel azonban hormonokat tartalmaznak, más célokat is szolgálhatnak. Béres László szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvos volt segítségünkre abban, hogy feltérképezzük, milyen szerepe van a hormonháztartásunk egyensúlyának női egészségünk megőrzésében.

A fogamzásgátló készítményeket alapvetően a nem kívánt terhesség megakadályozására fejlesztették ki, de az évtizedek folyamán a hormonális fogamzásgátlás kedvező mellékhatásaira is fény derült.

A fogamzásgátlók alkalmazásával remekül be lehet állítani például a menstruációs ciklust, megszüntetni a menstruációs fájdalmat, megakadályozni a petefészek-ciszták kialakulását, enyhíteni az endometriózist, de jól használhatók különböző bőrproblémák kezelésére is. – emelte ki Béres doktor. Tudni kell azonban, hogy mind a rendszertelen vérzés, mind a súlyos akné hátterében hormonális problémák is meghúzódhatnak, és ezeket elfedhetik a fogamzásgátlók. Ennek akkor van igazán nagy jelentősége, ha tartós a használatuk, mert ilyenkor a hölgyek sok esetben csak akkor szembesülnek a valódi problémákkal, amikor abbahagyják a szedésüket, és esetleg teherbe szeretnének esni.

A hormonrendszer egyensúlyi állapota alapvetően befolyásolja a fogamzóképességet és a terhességek sikerességét egyaránt. Számos hormonvizsgálat érhető el ma már, ezek közül néhánynak a normálistól eltérő eredménye jelentős befolyással lehet ezekre a mutatókra. A pajzsmirigy alulműködése, a tejelválasztást elősegítő hormon megemelkedett szintje, a magas androgén-szintek vagy az alacsony D-vitamin szint mind-mind kihat a termékenységre és a terhesség lefolyására. De a cukor-inzulin háztartás egyensúlyának felbomlásával jellemezhető policisztás ovárium (petefészek) szindróma (PCOS) is akadályozó, illetve veszélyeztető tényezője lehet a kívánt gyermekáldásnak.

A betegség elnevezése a petefészek elváltozására utal ugyan, de a PCOS egy szénhidrát-anyagcsere rendellenesség nőgyógyászati megnyilvánulása. Lefolyása során a megemelkedett inzulinszint gátolja a tüszőérést. A ciklus során nem fejlődik ki érett, kb. 2 centis tüsző, hanem mind 1 centi alatti marad, és inkább tesztoszteront kezdenek el termelni női hormon helyett. Az inzulinszint emelkedését az okozza, hogy felborul a szervezet cukorháztartásának egyensúlya, mert a vérben lévő cukrot, korunk ülő életmódja miatt, az izomszövet nem képes maradéktalanul felvenni és raktározni, ezért a vérben maradó cukor állandó stimulust jelent az inzulintermelő sejtek számára.

A mindennapi élet egy másik velejárója, a stressz is megemeli az inzulinszintet. A stressz normál esetben magasabb készültségi szintre emeli a szervezetet, de a „veszély” elmúltával, a stresszhormonokkal együtt az inzulinszint is normális értékre csökken. Ám, ha a stressz krónikussá válik, a stresszhormonok tartósan magas értéken maradnak, és az inzulinszint sem tud visszaállni a normális szintre. A tartósan magas inzulinszint csökkenti a cukorfelhasználás hatásfokát, mely a hasi zsírszövet felszaporodásához vezet, ez ugyanis egy gyorsan mobilizálható energiaforrást jelent a szervezet sejtjei számára. Az eredetileg glükóz- alapú energiaforgalom átáll egy zsírsav-alapú energiaforgalomra. A felszaporodó zsigeri zsírszövet olyan hormonokat kezd termelni, amelyek csökkentik a termékenységet, és hosszútávon megemelik számos krónikus betegség kockázatát. A PCOS az úgynevezett westernizált életmód terjedésével egyre gyakoribbá válik. Mondhatjuk tehát, hogy életmódunk befolyásolja a PCOS jelenlétét.

Folytatjuk…

Haimann Éva

impresszum | adatvédelmi nyilatkozat | felhasználási feltételek | mellékhatás bejelentés