Utunk a babához: egészséges életmód és termékenység

Termékenységünk nem csupán genetikai adottság, hanem életmódunk tükre is. A modern életvitel – a rohanás, a stressz, a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás – sokszor észrevétlenül befolyásolja szervezetünk működését, így a gyermekvállalási képességünket is. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mindennapi szokásaink – mit eszünk, mennyit alszunk, hogyan kezeljük a feszültséget – komoly hatással vannak a női és férfi termékenységre egyaránt. Dr. Hazay Máté szülész-nőgyógyász szakorvossal arra keressük a választ, hogyan függ össze az életmód a fogantatással, milyen tényezők gátolhatják, és milyen természetes, tudatos változtatások segíthetnek abban, hogy a családalapítás vágya valóra válhasson.

Milyen konkrét életmódbeli tényezők befolyásolják leginkább a nők termékenységét?

Az összes! A kiegyensúlyozott életritmus, a hatékony stresszkezelés és a változatos, vegyes, alacsony glikémiás indexű táplálkozás mind-mind a normál női termékenységet támogatja. Persze ezt a másik oldalról szoktuk látni: a terméketlenség hátterében gyakran inzulinrezisztencia és PCOS (policisztás ovárium szindróma) állnak. A mozgásszegény (ülő) életmód, a túlzott mennyiségű és rossz minőségű szénhidrát fogyasztása, a krónikus stressz és a kialvatlanság is mind erre erősítenek rá. Sokan ezeket már annyira megszokták, hogy fel sem tűnik a jelenlétük – viszont a baba csak nem akar jönni, és az ilyenkor indított kivizsgálás során derül fény 2-3-4 dologra.

Mennyire fontos a testsúly optimalizálása a fogantatás szempontjából, és van-e ideális BMI a termékenységhez?

A túlsúly sajnos legkevésbé esztétikai probléma, hosszútávon (de már középtávon is) számtalan negatív egészségi hatást okoz. Az egyik ilyen, hogy növeli a PCOS esélyét, ami a megbízható peteérés nagy ellensége. Nem beszélve arról, hogy az elhízás – a nehezített teherbeesésen kívül – a terhesség során is növeli bizonyos komplikációk esélyét. Az ideális, ha a BMI 18,5-25 kg/m2 között van, vagy legalábbis minél jobban közelít ehhez a tartományhoz. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a férfiak túlsúlya is rontja a nemzőképességet, mert csökkent tesztoszteronszinttel és rosszabb spermaképpel járhat. A női és férfi életmódváltás tehát alapvető fontosságú, sajnos ezt nem lehet, illetve nem érdemes megúszni. Az egészséges életmód, a testsúly kordában tartása, a megfelelő ásványianyag- és vitaminbevitel, a stressz csökkentése a termékenység támogatásának természetes, gyógyszermentes útja.

Léteznek-e bizonyítottan termékenységet támogató tápanyagok vagy étrendek, amelyeket Ön ajánlana babatervezés idején?

Igen, a mediterrán diétát sokat vizsgálták és kedvezőek a tapasztalatok vele. Ennek az alapja a sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, olívaolaj, hal, magvak, hüvelyesek fogyasztása, és lehetőleg minél kevesebb feldolgozott étel szerepeljen benne. Ez a diéta csökkentheti a magas inzulinszinteket, javítja az ovulációt, csökkenti a gyulladást, férfiaknál fokozza a spermaminőséget.

Elvileg (sajnos csak elvileg) a vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás minden olyan vitaminnal és ásványi anyaggal ellátja a szervezetet, ami a babatervezés és terhesség alatt fontos. A valóságban azonban a nagyipari élelmiszer-előállítás hátrányosan befolyásolja a zöldségek, gyümölcsök, húsok tápanyagtartalmát, ezért vitaminok szedése mindenképpen javasolt. A magzat egészséges fejlődése, a gerinc záródása például csak megfelelő folsav jelenlétében megy végbe. A jód a pajzsmirigy működésének alapvető hozzátevője. Magyarország nagy része enyhén/mérsékelten jódhiányos területnek minősül, és noha a jódozott konyhasó használata ezt a problémát orvosolni látszik, nem biztos, hogy a kismamák fokozott jódigényét ez fedezi. A D-vitamin számtalan életfunkcióban szerepet játszik, igaz ez a termékenységre és terhességre is. A D-vitamin alapvetően a bőrben kellene, hogy keletkezzen napsugárzás hatására, azonban a modern életstílus miatt nagyon keveset vagyunk napon. Ha véletlenül ki is merészkedünk napozni, akkor is bekenjük magunkat UV-védő krémmel, ami jó a leégés ellen de a D-vitamin termelődést is gátolja. Azért a lakosság nagy része D-vitamin hiányos (nyáron is!!), ezt pedig szintén étrend-kiegészítőkkel tudjuk orvosolni.

Hogyan hat a krónikus stressz vagy a túlzott fizikai megterhelés a hormonrendszer működésére és a peteérésre?

Egyértelműen negatívan. Az állatvilágban a szaporodás szigorúan csak akkor működik, ha a megfelelő környezeti tényezők ideálisak az utód létrehozására, Peteérés is általában csak a párzási időszakban van, és csak megfelelő tápláltság esetén. Az evolúció így védi az állatokat attól, hogy legyengült, beteg nőstény legyen vemhes, mert ez az életébe is kerülhet.

Embereknél a peteérési ciklus nincs évszakhoz vagy hőmérséklethez kötve, de az ősi vészjelző mechanizmus (erős stressz, erős fizikai terhelés, krónikus alultápláltság) itt is lassítja vagy kikapcsolja a peteérést.

Vannak-e speciális életmódbeli ajánlások olyan állapotok esetén, mint a PCOS és az inzulinrezisztencia?

Igen. A PCOS és az inzulinrezisztencia szoros „barátságban” élnek, bár van PCOS inzulinrezisztencia nélkül, és van IR PCOS nélkül is, ezek nagyon gyakran együtt fordulnak elő. Az inzulinrezisztencia a szervezet kóros, „érzéketlen” reakciója a cukorra, és kezdetben csak magas inzulinszintekkel és ingadozó vércukorral jár, gyakran társul túlsúllyal és magasvérnyomással is. Mivel komplex jelenségről van szó, az életmódváltásban is több tényezőt kell javítani, nem elég csak diétázni. Az egyénre szabott, dietetikus által felügyelt szénhidrát- és kalóriabevitel alapvető fontosságú, de mindemellett a heti kb. 150 perc testmozgás (súlyzós edzések és kardio edzések együtt), a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, és a krónikus stressz felszámolása, a relaxációs gyakorlatok is rengeteget tudnak segíteni. Az endometriózis egy krónikus gyulladásos állapotnak is felfogható, ennek kezelésében a gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatású ételek fogyasztása javasolt (pl. Zöld leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök, brokkoli, cékla, lazac, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, extra szűz olívaolaj, diófélék, magvak, valamint a kurkuma és a gyömbér (ezek természetes gyulladáscsökkentők)

Mit tanácsol azoknak a nőknek, akiknek még nincs konkrét diagnózisuk, de régóta próbálkoznak teherbe esni – milyen életmódbeli változtatásokkal érdemes kezdeniük?

Mindenképp érdemes agy alapos orvosi vizsgálattal indítani, ami nőgyógyászati vizsgálatból és laborvizsgálatból áll. Ezekből sok olyan akadályozó tényezőre fény derülhet, ami célzott kezeléssel kiiktatható (például vérszegénység, vitaminhiányok, szervi eltérések, cukoranyagcsere bajok és hormonális problémák). A tudatos életmódváltásra kisebb-nagyobb mértékben mindenkinek szüksége van, ennek alapvető eleme a személyre szabott táplálkozási stratégia kialakítása, a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás, a káros szenvedélyek elhagyása, az optimális (vagy ahhoz közelítő) testsúly elérése, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátás biztosítása, a hatékony stresszkezelés és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Ovulációs tesztekkel, önmegfigyeléses módszerrel vagy laborokkal célszerű követni, hogy van-e rendszeres peteérés? Illetve, mivel egyszerű és fájdalmatlan vizsgálat, a férfi partner spermavizsgálata is indokolt.

Ennél specifikusabb, részletesebb vizsgálatok már a meddőségi centrumok munkáját képezik.

Kovács-Hain Zsuzsa