Sok férfi szerint kizárólag a nő feladata a védekezés

A védekezés kérdéséről sok férfi még mindig úgy vélekedik, hogy az kizárólag a nő dolga. Mivel a szexualitás sok családban a mai napig tabutéma, ezen nem is lehet nagyon csodálkozni! A gyerekek az interneten igyekeznek hozzájutni az őket érdeklő témákkal kapcsolatos információkhoz, így kevés és nem túl hiteles az a tudás, amelynek bitrokába kerülnek. Ha kicsit nyitottabban kezelnénk a kérdést, valószínűleg kevesebb lenne a nem kívánt terhesség és a nemi úton terjedő betegségek kockázata is csökkenne.

Kinek a feladata a védekezés?

„Lányos anyaként természetesen nem kerülhetem meg a témát, és nem is akarom. Nálunk nyíltan kezeljük a szexualitás témáját, a gyermekeim már kicsi koruktól mertek kérdezni erről. A lányaim most 12 és 15 évesek, azaz pont abban a korban vannak, amikor már erőteljesen érdeklődnek. Azt hiszem, fontos feladatom, hogy kellőképpen felvilágosítsam őket arról, mit, hogyan kell tenniük, hogy valóban biztonságban legyenek. Az a véleményem, hogy elkerülhetetlen, hogy egy lány minden alkalommal figyeljen a védekezésre. Amint eljön az idő, nőgyógyászati beszélgetésre viszem majd a lányaimat, ahol az orvosomtól is kérdezhetnek, ha még marad bennük bizonytalanság. Fontosnak tartom, hogy együtt döntsünk arról, hogy fogamzásgátló tablettát szedjenek majd, vagy valamilyen más módszerrel védekezzenek majd. Az orvos segít a választásban, de azt alapvető fontosságúnak gondolom, hogy a lányoknak addigra már legyen fogalmuk az egészről. És ez az én feladatom” – mondja Réka, kétgyermekes anyuka.

De vajon miért van a férfiakban az a berögződés, hogy a védekezés kizárólag a nő feladata? Miért tart még mindig itt a társadalom, hogy egy olyan dolgot, amiben ketten vesznek részt, csak a nőtől vár el? Valószínűleg a válasz a szocializációban keresendő. A szexuálisan aktív férfiak nagy része úgy szocializálódott, hogy otthon, a családban nemigen beszéltek arról, miért fontos a fogamzásgátlás. Sokan úgy vélik, mivel a nő lehet terhes, figyeljen oda ő. Ha pedig nem tette, akkor az az ő baja. Azonban ez nem ilyen egyszerű.

„Két fiam van és egy lányom” – kezdi Tamás. „Az ikerfiúk szexuális nevelését én vettem magamhoz. Akkor kezdtem, amikor 12 évesek voltak. A kislányunknak pedig a feleségem mondott el mindent. Természetesen minden gyerek kérdezhetett mindkettőnktől, ha valami olyasmi érdekelte, amit még nem tudott. Már 18 évesek a fiúk, a lányunk pedig 15 éves. Azt hiszem, nagyon jól csináltuk így, mert el tudtam mondani mindent mint férfi a férfinak. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy mennyire fontos, hogy képben legyenek akkor is, ha épp egy buli kellős közepén vannak, sörrel a kezükben. Tudom, hogy a fiatalok sokszor meggondolatlanok, de felvázoltam a fiaimnak, milyen következményekkel nézhetnek szembe, ha nem vigyáznak. A mi családunkban ugyanis a cserbenhagyás nem jöhet szóba. Ha teherbe ejtenek egy lányt, akkor vállalniuk kell a következményeket. Persze megkérdezték, hogy miért kell ennek így lennie. Nehéz erre válaszolni, hiszen az élet sokkal könnyebb és vonzóbb úgy, ha nem kell szembenézni azzal, ami rájuk vár, ha a nem kívánt terhesség szóba jön. De ez nem opció. Ezt tudniuk kellett, és ehhez tartják magukat. Az elején mindig rákérdeztem, ha elmentek itthonról, hogy van-e náluk óvszer. A válasz mindig igen volt.”

Nem csak a nem kívánt terhesség lehet a gond

Természetesen épp elég nagy probléma, ha valaki túl fiatalon kénytelen szembenézni a nem kívánt terhességgel. Az azonban, ha egy szexuális úton terjedő betegséggel kell szembenézni, az hosszú távon kihathat az egészségedre. Nem kerülhető ki tehát a védekezés, a fogamzásgátlás kérdése. Mindkét nemnek fontos kell, hogy legyen.

Szülőként hatalmas a felelősségünk tehát a felvilágosítás területén. Ugyanígy az iskolának is, ahol sok helyen már felvállalták, hogy tanóra keretében beszélnek a gyerekeknek a szexualitásról.

Kovács-Hain Zsuzsa