Nem adom a férjem!

Megértelek, ezt el kell hinned nekem. Megértem, hogy megtetszett a kiegyensúlyozott életem, a családom, a gyerekeim és az a tény, hogy van egy férfi, aki a családjának él. Hidd el, nem hibáztatlak, amiért magadnak akarod mindezt. De egy dolgot tudnod kell: nem akarhatod azonnal! Ki kell várnod a te időd. Azt a pillanatot, amikor már elmondhatod magadról, hogy megdolgoztál azért, amid van.

Mert én így tettem. Végigcsináltam az egészet az elejétől. Nem akartam beelőzni a sort. Eljártam randizni a férjemmel, végigbukdácsoltam vele az összes repedt létrafokot. Elhiszem, hogy ehhez neked nem fűlik a fogad. Meg is értem. Csak elfogadni nem tudom, és nem is akarom. Túl sokat küzdöttem azért, ami most körülöttem van ahhoz, hogy csak úgy átengedjem neked.

Persze, értem én, hogy nagyon kényelmes lenne, ha már egy érett férfi hordozna a tenyerén. Jó lenne, ha végre megszabadulnál a korodbéli fiúk hülyeségeitől, és lenne végre valaki melletted, aki még fontosnak tartja az értékeket. Olyan férfi, aki számára lényeges a bizalom, az őszinteség, a család és az adott szó. Igen, ez ma már nem divat. Csak áhítozol rá. El kell, hogy keserítselek, az ilyen férfiak általában foglaltak, és ahhoz, hogy megkaparintsd azt, akit kiszemeltél, szét kell cincálnod az életét, amiért később nem biztos, hogy hálás lesz.

És még egy rossz hír: Nem adom a férjem! Nemcsak azért, mert rengeteget dolgoztam, dolgoztunk a kapcsolatunkért, a családunkért, hanem azért sem, mert szeretem őt és ő is engem. Nem tudom, hogy te tisztában vagy-e a fogalom jelentésével.

Ez magában foglal nagyon sok mindent: öleléseket, közös célokat, küzdelmeket, gyermekeket, intim és szenvedélyes pillanatokat, vad szexet, néha egy kis unalmat és bánatot is, felelősségérzetet, biztonságot adó szeretetet. A megjelenésed nem tudja kitörölni egy negyvenes férfi teljes lelkét. Még akkor is, ha netán sikerülne elmarnod a családjától, mindig ott lenne vele együtt az a rengeteg emlék, a frissen élő, húsba maró vágy érzése a megszokott iránt. Mert az új, az csak kevés ideig vonzó. Bónuszként vele lennének a gyerekeink is… egy apa ugyanis nem felejti el a gyermekeit, és nem is dobja őket egy fiatalabb nőért. Tehát, ha családos pasira fáj a fogad, el kell fogadnod, hogy a gyerekei nélkül nem kapod meg. Ott lennének az apás hétvégék, a sulis/ovis fellépések, edzések, szakkörök, stb., mert ő mindig is az apjuk marad.

Tudnod kell azt is, hogy nem fog leszokni miattad az évtizedes beidegződéseiről. Ezeket én már elfogadtam. Ugyanúgy szeretem, mint ahogy ő szereti azt a kis ráncot a szám mellett, vagy az anyajegyet a mellem fölött.

Nem, nem tudnád boldogabbá tenni, mint én, mint mi. A féktelen szex csak néhány hónapig lenne neki érdekes, úgy, mint a csilli-villi új játék, amit a szülinapjára kapott kisfiúként.

Persze, csinosabb vagy, szebb is nálam, de ez kit érdekel? Nem versenyezhetünk. Minden ráncnak, plusz kilónak és hegnek, ami rajtam van, részese volt a férjem is. Az ő szemében ezek nem léteznek. Valóban előfordulhat, hogy első blikkre szexinek tartana, talán fel is keltenéd a szexuális érdeklődését. Na, de ne gondold, hogy ez sokáig tartana. Még steril vagy a számára, nem szültél neki gyereket, nem látta a fájdalmaid, a küzdelmeid, és nem segített át ezeken. Engem már igen, és ez megalapozta azt, ami köztünk van.

Érvelhetsz azzal, hogy te bizony fiatal vagy, hamvas, és tudod, mitől döglik a légy. De ismét el kell, hogy keserítselek, a férfiak kényelmesek, és én már mindent tudok, hogy mi hozza izgalomba, hogy szereti a szexet. Hidd el, nem nyerhetsz.

Vagyis mégis nyerhetsz. Úgy, ha te is végigjátszod ezt a kis játékot, amit való életnek hívnak. Választasz magadnak egy korban hozzád illő társat, akivel ugyanúgy végigmész azon a bizonyos létrán, ahogy a negyvenes feleségek már végigmentek a negyvenes férjeikkel. Tégy boldoggá valakit harccal, egymáshoz csiszolódással, ha kell, elengedéssel. Igen, néha az is kell, hogy elengedd a hülyeségeket, amikért nem érdemes lépéseket tenni. Igen, vállald fel az élet velejáróit, a kudarcokat, az örömöt, és éld meg, mert hidd el, megéri minden pillanat. Ezt kár lenne megtagadnod magadtól.

Igen, vannak hátrányai. Nem kaphatsz mindent készen. Harcolnod kell a boldogságodért, és nem elvenni másét. Az egyszerűbb út nem vezet a boldogsághoz, csak a kiüresedéshez és a tökéletlenség érzéséhez.

Indulj el a létrán, figyeld a repedt fokokat, és erősen fogd a fiúd kezét, nehogy lepottyanjon.