Miért fejlődnek így a melleink?

A női mellek fejlődése és méretük számos biológiai, genetikai, hormonális és kulturális tényezőtől függ. Egy dolog azonban közös bennük, mégpedig az, hogy ebben a formában kizárólag az emberre jellemzőek. Míg az állatoknál a vemhesség és a későbbi utódgondozás során van szerepük, az embereknél ez jóval árnyaltabb. Lássuk, mi lehet ennek az oka?

1. A genetika szerepe

A mellek méretét és formáját elsősorban a genetika határozza meg. A családi öröklődés jelentős szerepet játszik abban, hogy egy nőnek mekkora és milyen alakú mellei lesznek. Ha az anyának vagy a nagymamának nagyobb keblei voltak, nagyobb az esély arra, hogy az utódok is hasonló adottságokkal rendelkeznek majd.

2. A hormonok

A pubertás során a nemi hormonok, azaz az ösztrogén és a progeszteron serkentik az emlőmirigyek fejlődését és a zsírszövet felhalmozódását a mellekben. A hormonháztartás ingadozásai is nagy hatással vannak a mell méretére és alakjára is. A menstruáció, a várandósság és a menopauza mind olyan élethelyzetek, amelyek során nagy szerep jut a hormonoknak. Ezekben az időszakokban is jelentős változáson eshetnek át az emlők.

3. A táplálkozás

A testsúlyunk is komolyan befolyásolja a mell méretét, mivel az emlők jelentős része zsírszövet. A magasabb testzsírszázalék általában nagyobb melleket eredményez, míg fogyás hatására a mellméret csökkenhet. Étrendünk és persze a tápanyagbevitelünk is szerepet játszik a mell fejlődésében és feszességének, méretének megőrzésében.

4. Várandósság és szoptatás

Babavárás alatt óriási hormonális változások mennek végbe a szervezetben. Ennek hatására a mellek megnagyobbodhatnak, mivel a tejmirigyek és a tejcsatornák fejlődnek a szoptatási időszak közeledtével. Szoptatás alatt nőhet a mellméret, később pedig, a szoptatás végeztével csökkenhet, és a szövetállomány feszessége is változhat.

5. Evolúciós és biológiai elméletek

Miért vagyunk mások, mint a bolygó más emlőseinek nőstényei? Erre a kérdésre több evolúciós elmélet is létezik válaszként. Tény, hogy az emlősöknél a mellek kizárólag az utódok táplálására, tejtermelésre fejlődtek ki, a szoptatási idő végeztével visszahúzódnak. Egyes kutatók, például Tim Caro szerint a női mell ezzel szemben vizuális szerepet tölt be, segíti a párválasztást. Jelzi, hogy a nő termékeny, és képes arra, hogy egészséges utódokat hozzon a világra. Más elméletek azt hangsúlyozzák, hogy a mell mérete nem feltétlenül áll összefüggésben a tejtermeléssel, de egyes kultúrákban a nagyobb melleket nőiesebbnek tartják.

Népszerű elméletet írt le Charles Darwin, később pedig Desmond Morris zoológus is 1967-ben. Morris szerint a mellek szexuális jelzőként fejlődtek azt követően, hogy az ember két lábon kezdett járni. A mellek átvették a fenék szerepét, vagyis a szexuális érettséget jelezték a férfiak számára.

Tim Caro biológus 1987-ben áttekintette a női mellek evolúciójáról szóló elméleteket. Azt találta, hogy a legtöbb főemlős nőstényének emlője csak a szoptatás ideje alatt duzzad meg, míg az emberi női mell mérete, ami a pubertáskorban indul fejlődésnek, tinédzserkor után is megmarad.

Caro hét fő elméletet vizsgált:

• Szexuális szelekció – A férfiak előnyben részesítették a nagyobb melleket, mert azok a termékenység vagy az egészség jelzői lehettek.
• Szoptatás hatékonysága – A nagyobb mellek több zsírt tárolhatnak, ami előnyt jelenthetett a csecsemők táplálásában.
• Szociális kommunikáció – A mellek társas jelzésekké válhattak, például a szexuális érettség vagy az anyaság jelzésére.
• A fenék utánzása – Egyes elméletek szerint a mellek vizuálisan a feneket utánozzák, ami az álló testhelyzetben élő embereknél segíthetett a párválasztásban.
• Zsírraktározás – Evolúciós szempontból a mellek energiatárolóként is szolgálhattak, ami előnyt jelenthetett az éhínség idején.
• Csecsemők vonzása – A nagyobb mellek segíthették az anya és gyermeke közötti kötődés szorosabb kialakulását.
• Fajspecifikus sajátosság – Lehetséges, hogy a mellek mérete és formája pusztán egy emberi sajátosság, amelynek nincs különösebb szelekciós oka.

Bár mindegyik elméletnek vannak erősségei és gyengeségei, valószínű, hogy a női mellek evolúcióját több tényező együttesen befolyásolta.

Ezek az elméletek sem magyarázzák meg maradéktalanul azonban azt, hogy a menopauza végén is miért maradnak nagy méretűek a női mellek.

6. Kulturális és társadalmi hatások

A női mell méretének és alakjának megítélése társadalmi és kulturális tényezőktől is nagyban függ. Különböző történelmi korszakokban és földrajzi régiókban eltérő volt az ideálisnak tartott mellméret. A modern média és a divatipar is erősen befolyásolja a nők önképét és az esztétikai elvárásokat, ami miatt sokan plasztikai műtétekhez vagy más beavatkozásokhoz folyamodnak.

7. Egészségügyi szempontok

A túl nagy mellek hátfájást, váll- és nyakproblémákat okozhatnak, míg a túl kicsi mellek egyesek számára önbizalomhiánnyal járnak együtt. A mell egészségének megőrzése érdekében fontos a rendszeres önvizsgálat és az orvosi ellenőrzések, különösen az esetleges emlőrák korai felismerése céljából.

A mell önvizsgálata – Nem szabad elhanyagolni!

A nőket érintő daganatos betegségek közül az emlőrák áll az első helyen, mint daganattal összefüggő halálozási ok. Világszerte több mint 1,5 millió nőt érint világszerte, és nagyon sokan, közel félmillióan bele is halnak a betegségbe.

Az emlők önvizsgálata azért nagyon fontos, mert így könnyen észre lehet venni az esetleges elváltozásokat, gyorsan orvoshoz lehet fordulni, hogy mielőbb lépni lehessen, ha szükség van rá.

• Menstruációt követő héten végezd el a vizsgálatot.
• Kezdd azzal, hogy egy tükörben megnézed a melleidet.
• Nézz előre, és vizsgáld meg, hogy látsz-e a melleiden bárhol eltérést: gödröcskéket, méretben vagy alakban, esetleg szimmetriában bekövetkezett változásokat.
• Ellenőrizd, hogy a mellbimbóid befordultak-e.
• Tedd csípőre a kezed, és így is nézd meg, vizsgáld meg a melleidet.
• Emeld fel a karod nyújtva, és a fejed fölött érintsd össze a tenyereidet.
• Emeld meg a melleidet, és ellenőrizd, hogy a mell alatt lévő bordák szimmetrikusak-e.

Ezután következik a mellek manuális átvizsgálása.

• Feküdj a hátadra egy egyenes, sík felületen. Ha fekszel, a mellszövet szétterül. Ez vékonyabbá és könnyebben tapinthatóvá teszi a melleket.
• Végezheted a vizsgálatot a zuhany alatt is. Egy kis tusfürdőt is használj, mert így könnyebben csúszik majd a kezed a bőrödön.
• Használd az ujjpárnáidat. A vizsgálathoz a három középső ujjbegyedre lesz szükséged (nem az ujjhegyekre).
• Tapintsd át a melleket. A cél az, hogy a mell különböző mélységeit, minden szövetet érezz.
• Alkalmazz enyhe nyomást, hogy érezd a bőrhöz legközelebb eső szövetet, közepes nyomást, hogy kicsit mélyebben érzékelj, és határozott nyomást, hogy érezd a mellkashoz és a bordákhoz legközelebb eső szövetet is. Ügyelj arra, hogy minden nyomásszinttel végig vizsgáld az emlőt, mielőtt a következő helyre lépnél.
• Lassú, körkörös mozdulatokkal tapintsd végig mindkét mellet.

Mindegy, hogy nagy vagy kicsi a melled, szeresd a tested, és vigyázz rá, hiszen úgy vagy jó, ahogy vagy! Ne mulaszd el az önvizsgálatot, és igyekezz egészségesen élni!

Kovács-Hain Zsuzsa

Forrás:

https://www.businessinsider.com/why-are-human-breasts-big-2018-2

https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/breast-exam/about/pac-20393237