A szexuális úton terjedő betegségek kezelésének egyetlen módja – A tudatos magatartás

A szexuális úton terjedő betegségek kezelhetősége azon múlik, mennyire vagyunk tudatosak a szexuális életünkben, eljárunk-e szűrővizsgálatokra, illetve felelősségteljesen gondolkodunk-e a védekezést, a fogamzásgátlást illetően. A szűrésekre fokozottan szükség van akkor, ha nem élünk monogám kapcsolatban.

Szűrővizsgálatok – Mikor és miért?

Minden szexuálisan aktív személynek, aki 13 és 64 év közötti, évente egyszer el kellene mennie szűrésre, hogy teszteltesse magát a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségekre. Azoknak azonban, akik gyakran váltogatják a partnereiket, nem annyira tudatosak a szexuális életüket illetően, minden negyedévben egyszer, de minimum félévente el kellene menniük szűrésre. Az igazán felelősségteljes az lenne, ha minden új szexuális partner színre lépése előtt mindenki teszteltetné magát a nemi úton terjedő betegségekre. Ma már elérhetők olyan otthon elvégezhető tesztek is, amelyekkel mindenki számára elérhetővé válik a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek elleni szűrés, diszkrét, megfizethető. Ez azért is nagy előrelépés a prevencióban, mert Magyarországon még mindig nagyon kevesen mennek el szűrésre. Ez egyrészt az eredménytől való félelem miatt van, másrészt amiatt, hogy az emberek attól tartanak, pozitív eredmény esetén megbélyegzik őket mások. Hazánkban a szexuális úton terjedő betegségekben szenvedők száma pont ezért nem ismert. „Indirekt módon azt tudom mondani, hogy a tendencia valamelyest javult. Többen járnak el szűrésre, javult az új méhnyakrákos esetek előfordulása. Ami azonban nem változott, az a méhnyakrák okozta halálozás aránya. Az sajnos ugyanolyan magas maradt. Ez annak tudható be, hogy még mindig van egy réteg, aki egyáltalán nem jár szűrésre, és ha panasza van, akkor is későn fordul már orvoshoz. Ezt a réteget kell valahogy elérni. Ezért jó az otthon elvégezhető HPV teszt is. Ezzel az, aki nem akar orvoshoz menni, ellenőrizheti magát. Ha pozitív az eredmény, a hajlandóság is megváltozik az orvosi vizsgálat iránt.” – mondja Dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus, HPV specialista.

Meglepő, hogy a 40 év feletti korosztálynál a legalacsonyabb az óvszerhasználat aránya. Ebben az életkorban már kevésbé tartanak a nem kívánt terhességtől, és attól is, hogy szexuális úton fertőződnek meg valamilyen kórokozóval. Ennek a ténynek köszönhetően a 45 év felettieknél igen gyakori a szexuális úton terjedő betegségek aránya.

HIV vagy HPV – melyiktől félünk jobban?

Mindkettő veszélyes vírus, ugyanakkor tény, hogy az emberek még mindig nagyon keveset tudnak ezekről. A HIV-től félnek. A fiatalok azt gondolják, az óvszerhasználat teljes egészében véd ellene, ám ez tévhit, hiszen ez a vírus a vérben is jelen lehet, ahogy a hüvelyváladékban is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak szexuális úton fertőzhet. Ez igaz a HPV-re is. Érdekesség, hogy az emberek többsége tart a HIV vírustól, pedig abban az esetben, ha a diagnózis korai stádiumban történik, és megfelelő a gyógyszeres kezelés, a probléma tünetmentes és ami szintén nagyon fontos, fertőzésmentes állapotban tartható. A HPV azonban a méhnyakrákos megbetegedések több mint 99%-áért felelős, nagyon nehezen lehet elkerülni, kivédeni. Mivel ez a vírus képtelen az önálló életre, szüksége van egy gazdasejtre a szaporodáshoz. Közben képes arra is, hogy beépüljön a gazdatest DNS-állományába. Így a gazdasejt már a vírus DNS-ét fogja szaporítani. Az így keletkezett sejtek azonban már nem annyira ellenállók. A HPV-nek közel kétszáz változata van, és nagyon fertőző. Megfertőződhetünk szexuális úton, de más érintkezéssel is terjed. A férfiak és a nők is megfertőződhetnek. Előbbiek 90, utóbbiak 80 százaléka életében legalább egyszer átesik HPV fertőzésen.

A HPV magas kockázatú típusai

HPV 16, 18 és 31. A 16-os és a 18-as típus felelős a legtöbb olyan rákos megbetegedésért, ami a HPV-ből ered.

„…tapasztalom, hogy a HPV-vel azonosítják a rákot. Nem feltétlenül a méhnyakrákot, hanem bármilyen rákot. A HPV, vagyis a humán papillomavírus magas kockázatú törzsei szerepet játszhatnak a hámeredetű ráktípusok kialakulásában, de itt a feltételes módon van a hangsúly. Többféle ráktípus kialakulásában ugyanis (pl. fej-nyaki daganatok, péniszdaganat vagy a végbélnyílás daganata) a HPV fertőzés mellett egyéb faktoroknak is jelen kell lenni, hogy daganat képződjön. A méhnyakrák esetében azonban egyértelműen kimutatható a kapcsolat a fertőzés és a rák kialakulása között. Hála Istennek a vírusfertőzések 85%-a jön és megy. Vagyis megfertőzi a gazdasejtet, és sokszorozza magát a sejten belül. Nem azért keresi a méhnyak hámját, hogy ott daganatot hozzon létre, a célja kizárólag a szaporodás. A probléma ott van, hogy a HPV vírusfertőzések 15%-a továbbmegy ennél. 30 éves kor alatt a fertőzések 95%-a átmeneti, azaz jön és megy. Ebben az életkorban még nem végzünk azonnal HPV szűrést, mert nincs igazán értelme.” – mondja Dr. Koiss Róbert.

A HPV szűrés jelenleg nem része a normál nőgyógyászati szűrővizsgálatnak. Emiatt a legtöbb fertőzöttnek fogalma sincs arról, hogy fertőzött. A HPV fertőzés oltással megelőzhető, kialakulása után azonban nem gyógyítható. Mivel legtöbbször nem okoz tüneteket, az érintett csak akkor tud lépni, akkor tehet a hosszú távon fenyegető hatások ellen, ha tudja, hogy fertőzött.

Mit tehetünk, ha igazolódik a fertőzés ténye?

Ha valakinél azonosítják a HPV fertőzést, szakorvossal egyeztetve érdemes kérni a HPV oltást, hogy gyorsítsuk az eliminációt. Kellő figyelmet kell fordítani az immunrendszer erősítésére, vitaminpótlásra, és arra, hogy minél inkább stresszmentesítsük a mindennapokat. Fertőzöttség esetén elengedhetetlen a háromhavi rákszűrés és a féléves HPV szűrés. Szükség van szájüregi vizsgálatokra is. Az immunrendszer képes a HPV legyőzésére, fókuszba kell tehát állítani a védelmét. Ha a fertőzés igazolódik, a családtagok immunrendszerének védelmére is figyelni kell, főleg, ha gyermek is van a családban.

„30 év fölött két eljárás létezik: a sejtkenet alapú reflexcitológia és a biomarker vizsgálat. Az előbbit bizonyára többen ismerik, ez az alap rákszűrés-vizsgálat. A biomarker vizsgálat sokkal árnyaltabb képet fest, rávilágít arra, hogy a fertőzés átmeneti vagy tartós. Az ún. CINtec egy gyors és igen eredményes sejtalapú vizsgálat, ami segít a magas kockázatú 16-os és 18-as HPV törzsek kimutatásában. A kutatócsoportommal kifejlesztettünk egy másik eljárást, ami fehérjealapú vizsgálat. Egy speciális sejtfehérje szintje dönti el, hogy a fertőzés transzformáló (átalakító) típusú-e, vagyis kialakulhat-e rák. 30 éves kor alatt csak sejtkenet-vizsgálat történik. Abban az esetben, ha a sejtkenet-vizsgálat súlyos rákmegelőző állapotot mutat, akkor tovább lépünk.” – fejti ki Dr. Koiss Róbert.

Óvatosnak kell lenni a szexuális partner megválasztásával is. Csak olyan szexuális partnerrel szabad kapcsolatot létesíteni, akinél a védettség már kialakult az oltás felvételét követően.

Érdemes speciális diétát tartani. Emellett a hüvelynyálkahártya baktériumegyensúlyára is figyelni kell. Lactobacillus crispatus-tartalmú probiotikumok alkalmazása javasolt, hiszen a Lactobacillusok támogatják a szervezetet akár a citológiai státusz visszafordításában is.

Kovács-Hain Zsuzsa

https://www.medicalporttunccevik.com/en/which-std-tests-should-i-get-and-when/

https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/infectious-agents/hpv-and-cancer

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5962305/