A HPV fertőzés nem egyenlő a méhnyakrákkal! – Ezt kell tudnod erről a vírusról

Megdöbbenve tapasztalom, hogy sokan azt hiszik, a HPV fertőzés egyet jelent a rákkal. Egyesek tévhitben élnek a védőoltással kapcsolatban is. Dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus, HPV specialistával körbejártuk kicsit a HPV témakörét.

Még mindig sok a tévhit és nagy az információhiány a HPV kapcsán. Sokan azt hiszik, a HPV pozitivitás egyet jelent a méhnyakrákkal. Tegyük kicsit tisztába, mi is az a HPV.

Valóban, én is tapasztalom, hogy a HPV-vel azonosítják a rákot. Nem feltétlenül a méhnyakrákot, hanem bármilyen rákot. A HPV, vagyis a humán papillóma vírus magas kockázatú törzsei szerepet játszhatnak a hámeredetű ráktípusok kialakulásában, de itt a feltételes módon van a hangsúly. Többféle ráktípus kialakulásában ugyanis (pl. fej-nyaki daganatok, péniszdaganat vagy a végbélnyílás daganata) a HPV fertőzés mellett egyéb faktoroknak is jelen kell lenni, hogy daganat képződjön.  A méhnyakrák esetében azonban egyértelműen kimutatható a kapcsolat a fertőzés és a rák kialakulása között. Hála Istennek a vírusfertőzések 85%-a jön és megy. Vagyis megfertőzi a gazdasejtet, és sokszorozza magát a sejten belül. Nem azért keresi a méhnyak hámját, hogy ott daganatot hozzon létre, a célja kizárólag a szaporodás. A probléma ott van, hogy a HPV vírusfertőzések 15%-a továbbmegy ennél. 30 éves kor alatt a fertőzések 95%-a átmeneti, azaz jön és megy. Ebben az életkorban még nem végzünk azonnal HPV szűrést, mert nincs igazán értelme.

Magas a HPV fertőzés kockázata, ugyanakkor alacsony a rákmegelőző állapot kialakulásának valószínűsége, és magas a rákelőtti állapot spontán visszafejlődési készsége.

30 év fölött azonban a kérdés már nem ennyire egyszerű. A méhnyak hámja ugyanis megváltozik. 30 év alatt egyrétegű hengerhám borítja a méhnyakat, ami gyorsan megújul, a vírusnak ideje sem lenne bármilyen változást létrehozni a hámsejtekben. 30 éves kor fölött a hám többrétegű laphámmá alakul át. Ennek sejtjei lassan változnak, a vírus könnyebben képes átalakítani ezeket. Sokkal nagyobb ebben az életkorban a transzformáló, vagyis átalakító fertőzés esélye. Ilyenkor első körben HPV alapú szűrést végzünk. Ha ez pozitív eredményt mutat, akkor lehet továbblépni.

Ha valakinél pozitív a HPV lelet, mi a következő lépés, mit kell tenni?

Itt is kettéválasztanám a korosztályokat 30 év alatti és fölötti páciensekre. 30 év fölött két eljárás létezik: a sejtkenet alapú reflexcitológia és a biomarker vizsgálat. Az előbbit bizonyára többen ismerik, ez az alap rákszűrés-vizsgálat. A biomarker vizsgálat sokkal árnyaltabb képet fest, rávilágít arra, hogy a fertőzés átmeneti vagy tartós. Az ún. CINtec egy gyors és igen eredményes sejtalapú vizsgálat, ami segít a magas kockázatú 16-os és 18-as HPV törzsek kimutatásában. A kutatócsoportommal kifejlesztettünk egy másik eljárást, ami fehérjealapú vizsgálat. Egy speciális sejtfehérje szintje dönti el, hogy a fertőzés transzformáló (átalakító) típusú-e, vagyis kialakulhat-e rák.

30 éves kor alatt csak sejtkenet-vizsgálat történik. Abban az esetben, ha a sejtkenet-vizsgálat súlyos rákmegelőző állapotot mutat, akkor tovább lépünk.

Miért fontos a HPV elleni védőoltás, és miért érdemes a fiúkat is oltani?

A HPV oltás rendkívül fontos. Ausztráliában például már 2007 óta oltanak, az átoltottság 70% körüli. A HPV előfordulási valószínűsége 95%-kal csökkent. A nemi szervi szemölcsök, amelyek szintén a HPV számlájára írhatók, az oltott populációban 95-100%-kal csökkentek. A HPV 16 és 18-hoz köthető rák kialakulásában 96%-os a csökkenés. Ez drámai javulás! Egyértelműen bebizonyosodott hát, hogy az oltás szinte nullára redukálta a HPV előfordulását. Hogy egy európai példát is említsek: a finneknél a méhnyakrák előfordulása 100%-kal csökkent az oltott populációban a nem oltotthoz képest.  Fontos azonban, hogy 17 éves kor előtt kapják meg az oltást a fiatalok, mert ezzel lehet populációszinten jelentősen csökkenteni a HPV-vel összefüggő rák kialakulási kockázatát.

A fiúk oltása két okból is nagyon fontos. A fej-nyaki daganatok előfordulása az elmúlt 15 évben emelkedett. Ez a betegség a 40-50 év körüli, jómódú férfiak betegsége lett. Az oltott populációban ennek az előfordulása valószínűleg drámaian csökkenni fog. Ezt a ráktípust csak az oltással lehet megelőzni, mivel erre nincsenek olyan szűrési eljárások, mint a nők esetében a méhnyakráknál. Nincs olyan technika, amivel ki lehetne mutatni a rákmegelőző állapotot, így nem tudunk időben lépni.

Mekkora most a hajlandóság a szűrővizsgálatokra? Jobb a helyzet, mint mondjuk 5-10 éve?

Nehezet kérdezett most. Indirekt módon azt tudom mondani, hogy a tendencia valamelyest javult. Többen járnak el szűrésre, javult az új méhnyakrákos esetek előfordulása. Ami azonban nem változott, az a méhnyakrák okozta halálozás aránya. Az sajnos ugyanolyan magas maradt. Ez annak tudható be, hogy még mindig van egy réteg, aki egyáltalán nem jár szűrésre, és ha panasza van, akkor is későn fordul már orvoshoz. Ezt a réteget kell valahogy elérni. Ezért jó az otthon elvégezhető HPV teszt is. Ezzel az, aki nem akar orvoshoz menni, ellenőrizheti magát. Ha pozitív az eredmény, a hajlandóság is megváltozik az orvosi vizsgálat iránt.

Nagyon fontos, hogy oltassa be magát minden fiatal! Nem szabad félni az oltástól, hiszen azokat a tévhiteket, amelyek szóba kerültek az oltás kapcsán, már mind megcáfolták. Nem lesz tőle senki meddő, nem lesz senki autoimmun-beteg és nem is lehet belehalni. A praxisomban már több ezer oltást adtam be, és még soha nem találkoztam komoly mellékhatással. Maximum egy kis bőrpír és izomfájdalom jelentkezhet a beadás helyén. Azért ez csekélység ahhoz képest, hogy mit előzhetünk meg az oltással.

Kovács-Hain Zsuzsa