Hogy mindent egy helyen megtalálj, ami a szerelemmel, szexszel, intimitással, és főleg a fogamzásgátlással kapcsolatban érdekelhet. Olvass bennünket, sok tippet, érdekes cikket találhatsz az oldalunkon. Oszd meg velünk tapasztalataidat, vagy kérdezz szakértőinktől. Tarts velünk, s kövess minket az IntimZóna Facebook oldalán is.
Egy friss, a Semmelweis Egyetem kutatói által készített elemzés szerint a tartósan – legalább tíz éven át – szedett fogamzásgátló tabletta akár kétharmadával is csökkentheti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. A vizsgálat azt mutatta, hogy már rövidebb idejű alkalmazás is számottevő védelmet nyújthat, és a hatás az évek előrehaladtával fokozódik.
A méhtestrák, más néven endometriumrák, a méh belső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, amely a fejlett országokban a leggyakoribb nőgyógyászati daganat, különösen az 50 év feletti nők körében. Két fő típusa ismert: az endometroid típus, amely az esetek mintegy 80%-ában fordul elő, ösztrogénfüggő, lassan növekszik és általában jó prognózisú, valamint a nem endometroid típusok, például a serózus vagy clear cell carcinoma, amelyek ritkábbak, agresszívebbek és kevésbé hormonfüggőek.
A méhtestrák kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet. A betegség leggyakrabban a 35 és 70 év közötti nők körében fordul elő, főként 50–60 éves korban. A hosszú ideig fennálló ösztrogénhatás progeszteron nélkül, a késői menopauza, valamint a magas testtömegindex (BMI >30) jelentősen növeli a kockázatot. Szintén rizikófaktort jelent a gyermektelenség, bizonyos hormonális betegségek, például cukorbetegség és magas vérnyomás, valamint genetikai tényezők, például a Lynch-szindróma. Érdekes módon a hosszú távú fogamzásgátló-használat mérsékelheti a betegség kockázatát, és a szülés is csökkentő hatással bír.
A méhtestrák leggyakoribb tünete a menopauza után jelentkező hüvelyi vérzés, de előfordulhat rendellenes hüvelyi váladékozás, medencetáji fájdalom, valamint megmagyarázhatatlan fogyás is. Bizonyos esetekben a daganat vizelési vagy bélproblémákat is okozhat. A diagnózis felállítása több lépésben zajlik: a klinikai vizsgálat során anamnézis felvétel és nőgyógyászati vizsgálat történik, ezt követik a képalkotó vizsgálatok, például transzvaginális ultrahang vagy szükség esetén MRI. A szövettani vizsgálat, azaz a méhnyálkahártya-biopszia, tekinthető a diagnózis elsődleges feltételének, kiegészítő információként laborvizsgálatok is alkalmazhatók.
A méhtestrák stádiumát a FIGO-rendszer szerint határozzák meg: az I. stádiumban a daganat csak a méh testét érinti, a II. stádiumban a méhnyakra is kiterjed, a III. stádiumban a kismedencét vagy a nyirokcsomókat is bevonja, míg a IV. stádiumban már távoli áttétek alakulnak ki. A kezelés a stádiumtól és a daganat típusától függ, de leggyakrabban sebészi beavatkozást alkalmaznak, amely magában foglalja a méh, a petevezetékek és a petefészkek eltávolítását. Kiegészítő kezelésként sugárkezelés, kemoterápia vagy hormonkezelés jöhet szóba, különösen az ösztrogénfüggő daganatok esetén. A korai stádiumban felismert méhtestrák esetén a túlélés esélye magas, míg az agresszív típusok és a haladó stádiumok prognózisa jelentősen romlik.
A megelőzésben fontos szerepet játszik a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, az egészséges testsúly fenntartása, valamint bizonyos hormonális készítmények hosszú távú alkalmazása is befolyásolhatja a betegség előfordulását. A gyermekvállalás mérsékelheti a kockázatot, míg genetikai hajlam esetén javasolt a tanácsadás és szorosabb kontroll. Bár nem minden nőnél jelentkeznek korai tünetek, a korai felismerés kulcsfontosságú, ezért a menopauza utáni hüvelyi vérzés mindig orvosi kivizsgálást igényel.

A kutatás alapját 56 nemzetközi tanulmány eredményei képezték, amelyek összesen közel tízezer méhtestrákkal küzdő beteg adatait tartalmazták. Az adatok szerint azoknál a nőknél, akik valaha használtak orális fogamzásgátlót, átlagosan 39%-kal ritkábban fordult elő a betegség, mint azoknál, akik soha nem szedtek tablettát. Az öt évnél rövidebb szedési idő 34%-os, az öt évet meghaladó használat 61%-os, míg a tíz évnél is hosszabb alkalmazás akár 69%-os kockázatcsökkenést eredményezett.
Külön figyelemre méltó, hogy a kombinált – ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó – készítmények esetében a védelem még erőteljesebbnek bizonyult, a kockázat több mint felére (54%-kal) esett vissza a soha nem szedőkhöz képest. Dr. Harajka András, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a fogamzásgátlók a hormonháztartás befolyásolásával mérséklik a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, így kisebb eséllyel alakulnak ki olyan genetikai változások, amelyek daganatképződéshez vezethetnek.
A méhtestrák napjainkban a fejlett országok leggyakoribb nőgyógyászati daganata. A 2020-as adatok szerint világszerte több mint 417 ezer új esetet regisztráltak, és az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése alapján ez a szám 2050-re akár közel felével emelkedhet. A növekedés hátterében több tényező áll, például a népesség öregedése, a túlsúly és az ezekkel összefüggő hormonális változások.
A méhtestrák egyike a leggyakoribb nőgyógyászati daganatoknak, különösen a 35 év feletti nők körében, ezért kiemelten fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés. Bár a kockázatot befolyásoló tényezők – mint az elhízás, a hormonális egyensúly vagy a genetikai hajlam – nem mindig befolyásolhatók, az egészséges életmód, a rendszeres orvosi vizsgálatok és a megelőző intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak a korai felismeréshez és a sikeres kezeléshez. Az otthoni önvizsgálat és a tünetekre való odafigyelés szintén alapvető szerepet játszik a korai jelek észlelésében. A tudatos életmód, a rendszeres szűrés és a szakemberekkel való nyílt kommunikáció jelentősen csökkentheti a súlyos következmények kockázatát, és növelheti a túlélési esélyeket.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás:
https://obgyn.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/aogs.15043
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11119523/
https://www.cancer.gov/types/uterine/hp/endometrial-treatment-pdq
https://www.cancer.org/cancer/types/endometrial-cancer/causes-risks-prevention/risk-factors.html
IntimZóna online nőgyógyászati tanácsadás
Bizonytalan vagy, és nem tudod, merre indulj?
Szakértőinktől bátran kérdezhetsz!
Online nőgyógyászati tanácsadásunk segít eligazodni, ha kissé bizonytalan vagy, vagy csak szeretnél tisztábban látni, mielőtt orvoshoz fordulsz.
..., mert az első lépés néha egyetlen kérdés.
Kérdezz: https://intimzona.hu/online-nogyogyaszati-rendelo
Fontos: a személyes nőgyógyászati vizsgálat és orvosi konzultáció továbbra is nélkülözhetetlen!
Impresszum
Az IntimZóna weboldalt a Richter Gedeon Nyrt. üzemelteti. A portál szerkesztését és karbantartását a HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség végzi a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából.
Portál üzemeltetője
Richter Gedeon Nyrt.
Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
Cg.: 01-10-040944 (Cégbíróság: Fővárosi Bíróság)
Adószám: 10484878-2-44
Portál szerkesztője, karbantartója
HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség
Székhely: 1037 Budapest, Montevideo utca 7.
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Kapcsolat:
Richter Gedeon Nyrt.
https://www.gedeonrichter.com//hu-hu/kapcsolat
Hatóság: OGYÉI
A weboldal nőgyógyászati szakmai tartalmát lektorálta: Dr. Farkas Erika nőgyógyász szakorvos
Képek forrása: 123RF Hungary, Freepik Company
Amennyiben egy gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatást vagy minőségi reklamációt szeretne bejelenteni, a következő lehetőségek bármelyikén megteheti:
Tel: +36 1 505 7032
Vagy az alábbi felületen:
https://www.gedeonrichter.com//hu-hu/kapcsolat
illetve a következő e-mail-címek bármelyikén:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.