A szerelem – a nő szerint

A sok ezer éve kutatott, és soha fel nem térképezhető érzést, a szerelmet nagyon sokan próbálták már leírni. Egyszerűen képtelenség, hiszen – mint minden emberi érzés – a szerelem nagyon szubjektív. Sorozatunk első részében megpróbáljuk megérteni a nők szemén keresztül.

A szakértők egy dologban értenek egyet a szerelemmel kapcsolatban: nem mi, emberek irányítjuk, hanem valami rajtunk kívül álló, külső erő uralja. Az ember ezért nem tud józanul gondolkodni, amikor szerelmes, nem ura önmagának.

A nő már az őskorban is annak a férfinak a társaságát kereste, aki a leghatalmasabb volt, aki meg tudta védeni őt, később pedig közös gyermekeiket. Ezek az indítékok az idők folyamán finomodtak, de nem sokat változtak. Most is annak a férfinak megy jobban a párkeresés, akitől a nő a feltételezett biztonságot reméli. A szerelem célja az őskorban még az volt, hogy létrejöjjenek az utódok, kialakuljon a család és fennmaradjon a törzs és maga, az emberi faj. Manapság már ez a cél nem ilyen egyszerű. A nőknek sokféle céljuk lehet a szerelemmel, sokszor közbelép a pénz, a hatalom, ami nem feltétlenül kedvez a hosszú távú kapcsolatoknak.

A szerelem kezdetén a nő teljesen aláveti magát az érzésnek, képes elragadtatni magát, vagy épp visszafojtja érzéseit, nem mutat semmit abból, ami lejátszódik benne. Ezért van az, hogy a férfi sokszor nem érti, mit miért tesz a nő. Ez sokféle reakció el is bizonytalaníthatja a férfit, ami a nőnél annak a jele, hogy a férfi teketóriázik, nem akarja igazán őt. Ám a szerelem olyan hatalmas, és egyébként annyira egyszerű is, hogy minden ember magában hordozza. Ha egy párnak együtt kell lennie, azt a kémiai folyamatok szintjén érzékelik, és akkor a játszmák – amelyeket egymással lejátszanának – eltörpülnek, átadják helyüket a hormonoknak, amelyek irányítják az egész folyamatot. A nemi vágy egyik hormonja a nőknél is a tesztoszteron, ám náluk ebből kevesebb van. A nőknél az oxitocin kerül inkább túlsúlyba, amelyből az orgazmus során sok termelődik. Ennek a hormonnak köszönheti a nő, hogy szeret szex után még egy kicsit odabújni a férfihoz, szükséges számára egy kis levezetés.

Ennek a hormonnak köszönhető az is, hogy a nők érzelmesebben élik át a szerelmet (sírnak vagy nevetnek, vagy a kettőt egyszerre). Ha csak egy pillanatra is valami a szeretett férfira emlékezteti a nőt (egy illat, egy érzés, egy tárgy közelsége, stb.), megemelkedik az oxitocinszint,és a nő érzelmesebbé válik. Még külsőleg is megváltozik ilyenkor, kipirul, ragyog a szeme.

A nőknél kevesebb szerep jut a vizualitásnak, inkább az emlékekre hagyatkoznak, amikor párt választanak, vagy egy ideálhoz, egy elképzelt hőshöz hasonlatos férfit keresnek. Sokan akár egy életen át hajszolják a nem létező szerelmüket, és közben elmegy mellettük az élet. A nő nem a szemével szeret, hanem felméri, milyen társ lenne az adott férfiból, és eszerint dönt. Ez általában tudat alatt zajló folyamat, senki nem tudatosan, listát készítve lesz szerelmes. A hosszú távú kapcsolatot azonban a nő csak azzal a férfival tudja elképzelni, akire számíthat, kedves, figyelmes, ott áll mögötte mindig.

A nő szerint is van szerelem első látásra, de nem olyan gyakori, mint a férfiak esetében. A nő választása nem kizárólag önmagáért, hanem a leendő gyermekeiért is egy adott választás. Még akkor is így van, ha a kapcsolat nem jut el odáig, hogy gyermekek szülessenek. Ez ősi ösztön, ami minden nőben kódolt.

Sorozatunk második részében a férfiak szemszögéből mérjük fel a szerelmet.

Kovács-Hain Zsuzsa